Amikor az OpenAI 2026 februárjában megnyitotta a ChatGPT kapuit a hirdetők előtt, a cél egyértelmű volt: egy exkluzív, a Meta árait is megháromszorozó, prémium hirdetési csatorna létrehozása. Az 1000 megjelenésenkénti (CPM) 60 dolláros, extrém magas árral és a minimum 200–250 ezer dolláros belépési küszöbbel a vállalat a legnagyobb márkákat célozta meg. Bár az indulás ígéretes volt, a mesterséges intelligencia iparágának legújabb aranybányájának hitt modell alig 10 hét alatt fenntarthatatlanná vált, az OpenAI pedig kénytelen volt stratégiát váltani. Ki gondolta volna, ugye?

Tiszavirág-életű indulás?

Ahogy az várható volt, a piac gyorsan beárazta az OpenAI kísérletét. Az árak hetek alatt 15–25 dollárig zuhantak, így a volumenfüggő, megjelenésalapú árazás fenntarthatatlanná vált. Áprilisra a vállalat kénytelen volt alább adni az elvárásaiból, és átállt a Google és a Meta által is preferált kattintásalapú (CPC) árazásra:

  • A hirdetők mostantól 3 és 5 dollár közötti kattintásonkénti ajánlatokat tehetnek.
  • A minimális belépési küszöböt a töredékére, 50 000 dollárra csökkentették.

Kiket céloznak valójában a reklámok?

Mint minden rendszer, az OpenAI is próbálja óvni a felhasználói élményt, ezért a válaszok végén, „szponzorált” címkével megjelenő tartalmakat a beszélgetés témájához igazítja. Ennek megfelelően az alábbi felhasználók találkozhatnak hirdetésekkel a platformon:

  • A bejelentkezett, ingyenes (Free) csomagot használók.
  • A havi 8 dolláros „Go” csomag előfizetői.

Kik élvezhetik a reklámmentességet?

  • A prémium (Plus, Pro, Business, Enterprise, Edu) előfizetők.
  • A 18 év alatti és a kijelentkezett felhasználók.

Rossz hír azonban azoknak, akik egészségügyi, mentálhigiénés, pénzügyi, társkeresési vagy politikai szegmensben működtetnek vállalkozást: ezekben a chatekben egyáltalán nem jelenhet meg hirdetés.

Jogosan merül fel a kérdés: mit olvas el az AI?

A platform továbbra is azt ígéri felhasználóinak, hogy személyes adataikat nem adják tovább. A hirdetők nem látják a chatelőzményeket, a neveket, az e-mail címeket vagy az IP-címeket; pusztán összesített kattintási és megjelenési statisztikákat kapnak. A rendszer működési elve azonban komoly aggályokat vet fel. Ahhoz, hogy az MI a beszélgetés témájához illeszkedő hirdetést tudjon felkínálni, belsőleg elemeznie és értelmeznie kell a legmélyebb, legszemélyesebb lekérdezéseket is. Ez a transzparenciahiány és a Facebookot idéző adatfelhasználási irány már most áldozatokat követelt: a bevezetés napján az OpenAI egyik kutatója felmondott, a QuitGPT nevű mozgalom pedig már 200 ezer csatlakozónál tart.

14 milliárd dolláros veszteség áll a háttérben?

Sam Altman vezérigazgató – aki korábban nyilvánosan ellenezte a reklámokat – ma már az ingyenes hozzáférés fenntarthatóságával védi a lépést. A számok önmagukért beszélnek: hiába termelt az OpenAI 2025-ben elképesztő, 13 milliárd dolláros bevételt, a fejlesztési és szerverköltségek miatt 2026-ra 14 milliárd dolláros veszteséggel számolnak. Mivel a vállalat a közeljövőben tőzsdei bevezetésre (IPO) készül, a befektetők megnyugtatása létfontosságú. A keresési hirdetési piac 2,5 milliárd dolláros idei, és potenciálisan 100 milliárd dolláros jövőbeli tortája pedig az egyetlen olyan eszköznek tűnik, amellyel a gigantikus költségek áremelés nélkül fedezhetők.

Két táborra szakadt az AI-felhasználók világa

Míg az OpenAI a Google-höz hasonlóan a reklámpiacon keresi a túlélést, a legfőbb riválisok teljesen más utat választottak. Az Anthropic (Claude) és a Perplexity a „reklámmentességet” tették meg legfőbb vonzerejüknek. Az Anthropic egy Super Bowl-kampányban egyenesen árulásként és hitszegésként pozicionálta a mesterséges intelligenciába furakodó reklámokat, amivel azonnal jelentős felhasználóbázist hódítottak el.

A tét óriási: ha a hirdetők hajlandóak elfogadni az új, CPC-alapú modellt, az OpenAI pénzügyileg sínre kerülhet. Ha azonban az agresszív monetizáció felőrli a ChatGPT-be vetett bizalmat, az a teljes iparág egyik legnagyobb stratégiai tévedéseként vonulhat be a történelembe.