Egy kérdés, amit szívből és joggal utálsz megkérdezni a munkahelyeden -> „Elmehetnék ma egy fél órával korábban?”

Röviden:

Sajnálom, hogy 2019-ben még kell erről beszélni, de sajnos ki kell mondanunk, hogy lesznek olyan élethelyzetek, amikor sajnos nem fogsz tudni bemenni a munkahelyedre – mert sajnos néha akad fontosabb is az aznapi munkánál. Nem ördögtől való gondolatok ezek, de egy csőtörés, egy lebetegedett gyerek, egy fontos orvosi vizsgálat bizony lehet, hogy aznap beelőzi a munkát.

Ez szinte eretnek gondolat a munkaerőpiacon, ahol elvárás, hogy minden idegszáladdal a munkahelyedre, annak elvárásaira koncentrálj – de van, amikor erre egyszerűen nincs lehetőség.

Szerintem ismerős az alábbi kérdés -> „Elmehetnék ma egy fél órával korábban?” Te szereted feltenni ezt a kérdést? Ha nem, akkor vizsgáljuk meg, hogy valójában mi lehet ennek az oka? Látszólag a kérdés azt üzeni a főnöködnek, hogy van fontosabb vagy jobb dolog is annál, mint a munkahelyünkön csinálunk

De ha jobban megnézzük az alábbi meglehetősen hétköznapi esetet, akkor hamar kiderül, hogy a probléma a következő:

Olyan dologért kell szinte megalázkodva engedélyért folyamodnod, ami egy természetes jelenség.

Ugyanis bármikor adódhat olyan, hogy:

  • Egyedül nem tudod megoldani – mert nem tudsz ketté vagy akár több részre szakadni
  • Kizárólag akkor történik valami, amikor a munkaidőd még tart – egészen egyszerűen nem tudod máskor elintézni
  • Nem elég a szabadság – és bár ott a fizetetlen szabi, de az egy teljesen másik eszköz

Ezért érdemes olyan szakmát keresned, ahol a távmunka nem csak lehetséges, hanem kimondottan könnyen megvalósítható.

Találkoztál már ilyen helyzettel? Ha igen, akkor ez a cikk neked szól

Hosszan sorolhatnánk, hogy milyen olyan helyzet adódhat, amit nem tudsz a munkahelyed támogatása, jóváhagyása, korrektsége nélkül megoldani. Lehetne tovább felemlegetni mindazon élethelyzeteket, amik szinte kiáltanak azért, hogy valahol, valaki a munkahelyeden megértően, és támogatóan álljon hozzá mindennapi vagy inkább átlagos igényeidhez.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak fogadja el, hogy:

  • Az életed napi huszonnégy órából áll, és bár szeretnél, de mégsem tudsz többet kihozni ebből
  • Gyerekeid vannak, akiknek vannak igényei és neked is van rá indíttatásod, hogy ezt igenis megold, vagy velük légy
  • Egyedül vagy mindenre – sajnos ez így alakult – volt már ilyen mással is, de kapaszkodj meg; még lesz is
  • Néha te is gondolhatsz az egészségedre, mert fontos és nem kell megvárni, hogy megbetegedj

És a sort hosszan folytathatnánk. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy az idejét be tudja osztani a saját maga számára. Nem könnyű, mert priorizálni kell, kompromisszumokat kell hozni, néha le kell mondani a dolgokról vagy nemet kell tudni mondani.

„Mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.”

A fenti mondat azt sugallja, hogy amit fontosnak tartasz, arra szakítasz úgyis időt. Pedig ez így nem igaz. Vannak olyan élethelyzetek, amikor olyan sok minden kéri a figyelmedet, az idődet, hogy már döntened kell aközött a sok rém fontos dolog között, mely mindegyike igencsak fontos számodra és a kérdés inkább az, hogy a fontos dolgok közül mit kell elengedjél.

„Még megnyitom gyorsan ezt az e-mailt – vagy – elindulok öt perccel korábban, hogy korábban odaérjek érte az oviba.”

Ez az egy mondat jól mutatja, hogy sokszor nem az a kérdés, hogy mire szakítasz időt, hanem azt, hogy mit kell elengedj. Egy bizonyos kor, vagy inkább élethelyzet után, már viszonylag komoly joggal merül fel annak igénye, hogy te magad oszd be az idődet amennyire csak lehetséges és ha lehet, ebbe a legkevesebben szóljanak bele vagy legalábbis ne akadályozzanak benne.

„Semmi gond, meg fogjuk oldani”

A rugalmasság természetesen nem ott kezdődik, hogy mindenki azt csinál, amit akar a munkahelyén, hanem ott, hogy van arra lehetőség, hogy a vezetőséggel meg tudd beszélni, hogy mire van szükséged, milyen élethelyzetben vagy, hova kerültél – akár csak átmenetileg is – és amelyik nem csak meghallgat, hanem meg is érti, hogy amit kérsz az nem egy „úri hóbort”.

Ez nem egy kifogás, hogy kibújj a munka alól, hanem annak a reális igénye, hogy felnőttként kezeljenek és komolyan vegyenek a munkahelyeden. Félve mondjuk ki, de mi lenne, ha a főnököm megbízna bennem..?

„Én el akarom végezni a munkám és el is fogom. De ma korábban kell elmennem.”

Életciklusok…

Mindannyiunk életében bekövetkeznek életciklus váltások, amikor valami nagyon megváltozik az életünkben – ami sok más egyéb mellett kihívás elé állítja a költségvetésünket és belegázol az életünk szervezésébe is:

  1. Az elköltözés otthonról -> Albérlet…
  2. Az első autó -> Egy kis részlet…
  3. A házasság vagy az első házasság -> Nagyobb kiadás…
  4. Az első lakás -> Még nagyobb kiadás…
  5. A baba vagy az első baba -> Legkésőbb itt minden felborul… 😊

Összefoglalás:

Ezen életciklusok változása egy természetes folyamat része – mindannyiunkkal megesnek a fentiek. De vajon lekezeljük ezeket a változásokat? Vagy csak sodródunk az árral?

Járj nyitott szemmel és ha kell szervezd újra az életed. Nem olyan nagy dolog – sokan megcsinálták már – sokaknak sikerült. Menni fog. Kezdd el most!