Komolyan veszed? Vagy nem? Czakó Előd – a Google Analytics haladó képzés oktatójának tippjei azoknak, akik komolyan gondolják az Analytics megtanulását.

A cikk időtartama: 15 perc

Aki kérdez: Bánki Attila

Aki válaszol: Czakó Előd

Az interjú tartalma:

  • Hogy lesz az ember Analytics szakértő?
  • Melyik Analytics esettanulmány volt a legtanulságosabb?
  • Mi volt a legnagyobb GA bukás?
  • A három legfontosabb tanácsod..?
  • A Google Analytics jövője – Előd szerint

Attila: Drága Előd úr! Nagyon nagy szeretettel köszöntöm. Elindult az első haladó Analytics képzés, és el kell mondjam, hogy meglehetősen komoly tudásanyagot vittél a képzésbe.

Czakó Előd – Google Analytics Pro’

Előd: Szia! És köszönöm szépen, hogy itt lehetek. És Czakó Előd vagyok, a Marketing Astro vezetője, digitális vállalkozó és fejtörő vadász, vagy online folyamatelemző, értelmező, a Google Analytics haladó képzés egyik előadója. A mi egyik tevékenységünk az analitikai mérés, elemzés, értelmezés, és az ez alapján hozott döntések alkalmazása, és nagy örömmel fogadtam azt, hogy készítsek ebből egy oktatóanyagot a Webby számára. Nagyon élveztem. És azt gondolom, hogy egy bizonyos tekintetben hiánypótló is, mert még maguk a Google-s anyagok is megállnak egy középhaladó vagy kicsit haladóbb szinten és nem mennek bele igazán mélyen mondjuk kódelemzésbe. Azt hiszem, hogy a forgalom és figyelem, online forgalom és figyelem specialista, valahogy így fogalmaznék.

Milyen GA kihívás tett próbára igazán?

Attila: Azt gondolom, hogy engem első körben picit mindig a bulvárosabb része érdekel. Mi az, ami nem tudható, mi az, ami rejtett, titkos dolog. Úgyhogy az első kérdés..:

hogy mondj egy olyan esettanulmányt, ami úgy igazán próbára tett, de amit végül megoldottatok.

Előd: Volt egy japán ügyfél, akiknek egy hárommillió termékes webshopba kellett egy Google Ads licitáló apit fejleszteni, meg ott egy analitikai mérést telepíteni az egész rendszerhez. És az kifejezetten nagy kihívás volt, mert nagyon sok olyan idegen karaktert kellett alkalmazni, ami még az UTF8-as készletbe sincs benne. Ez egy részben programozói, részben excel tábla, és mérés telepítési bravúr volt, hogy hogyan vezessük át azt, hogy egy ekkora mennyiségű rendszert, ekkora mennyiségű adatot, hogy mérjenek hatékonyan.

A mérés tervezése a gyakorlatban

Attila: Mondhatjuk, hogy inkább lábmunka volt. Egyszer kitalálod -> utána sokáig ütöd-vered -> teszteled -> elrontod -> újrakezded.

Előd: Egyébként ez jellemző az összes Analytics-es munkára, sőt, a legtöbb digitális próbálkozásra is.

Tehát, ahogy azt a Google Analytics haladó képzés esetén is mondjuk, próbálkozz, próbálkozz, próbálkozz, és ha találsz egy jó irányt, akkor azt úgy szorítod, és úgy nyomod, amíg kijön belőle minden.

Czakó Előd – hogyan sajátítsd el az Google Analytics -et készség szinten

Én jobban szeretem kitalálni, és megkeresni a működő verziót és azt hajtani, forgatni, mert onnantól, hogy le van definiálva egy folyamattá, azt jobban szeretem átadni más kollégáknak.

Hogyan lehetsz Analytics szakértő?

Attila: Hogy jön az embernek, hogy a GA-ba szakértői mélységben beleássa magát? Mikor érezted azt a gyakorlatilag elnyomhatatlan kényszert, hogy neked most az Analytics-szel egy nagyságrenddel mélyebben kell, hogy foglalkozzál?

Előd: Ez nem belőlem jött, ez inkább ilyen szakmai életnek az alakulása. Még az Intrennél dolgoztam az Astro előtt, meg hát az még a mi közös munkánk előtt is volt, ugye pont a Balázs mutatott be neked is, és ő volt az, aki akkor azt látta, hogy ebbe az egészbe érdemes energiát és időt invesztálni, mert Magyarországon is, és úgy általában a digitális térben is lesz ennek helye. És akkor ő az Intrenben, az én átalakuló pozíciómnál tett egy javaslatot arra, hogy vegyem föl ezt a tevékenységet, mint egy projektmanager, vagy egy ilyen megértő, megoldó ember, és akkor vágtam bele az ő ösztönzésére.

Melyik Analytics esettanulmány volt a legtanulságosabb?

Attila: Mi volt az a legerősebb, legnagyobbat szóló pozitív élmény, amiben kulcsszerepet játszott az Analytics?

Előd: Egy nagyon érdekes dolog, hogy az egész Google Analytics-el direktben összekapcsolható anyagi eredmény sokkal kevesebb van, mintha azt mondom, hogy valamilyen más tevékenységnek a részeként. Az a példa, ami eszembe jut, akkor egy biztosítónak dolgoztunk, és akkoriban kezdtük el a különböző SEO-s folyamatainkat kidolgozni. Akkor volt egy olyan linképítési, terjesztési tevékenység, ami még nagyon gyerekcipőben járt, és ami azt gondolom, hogy a mai napig talán a lelke ennek a folyamatnak. Mondok egy példát. Szóval, hogy az a telepített mérés volt az érv, aminek a hatására az ügyfélnek el tudtuk adni, a tevékenységünket, és utána ezzel megmérni azt az organikus növekedést, ami az outreach munkának az eredménye volt.

Tehát ezzel az egésszel azt akarom mondani, hogy az analytics tevékenység önmagában nem hoz, tehát az csak azt teszi lehetővé, hogy lássuk azt, hogy mi történik, de mellé kell még valami.

És a SEO-s tevékenység volt az, amit ezzel meg tudtunk mutatni, megvédeni, és finomhangolni, hogy lássuk, hogy oké, oké, milyen típusú linkek működnek, milyen típusú outreach működik, kiket érdemes megszólítani, és hogyan érdemes ezt az egészet fejleszteni, és finomhangolni

Attila: Aha teljesen valid, hogy önmagában nem az Analytics okozza ezt a fajta növekedést vagy a pozitív eredményeket. Nagyobb baj, hogyha viszont nem méred a folyamatokat, vagy nem akarsz tudomásul venni folyamatokban rejlő hibákat. Ekkor az Analytics válik a hőssé. Mi a Google Analytics haladó képzés előtt építettünk olyan kampányt, ami egy nyolc fázisú, nyolc darab kattintásból álló user journey-t hajtott meg; egy 1 millió plussz forintos vásárlási értékű termékkel. Ez totál bukta volt. Itt sem a teljes végigmérési folyamat oldotta meg ezt a problémát, de az volt az, ami után az ügyfél engedett hozzányúlni a folyamathoz.

Előd: Valami hasonló volt az én helyzetem is. Tehát a mérés alapján tudtunk döntéseket hozni, hogy melyik típusú terjesztési tevékenységünk lesz erős vagy jó.

Mi volt a legnagyobb GA bukásod?

Attila: Ez egyébként egy borzasztó érdekes dolog, mert önmagában hiába mondod azt, hogy egy tevékenységed jó volt, hogy ha arról senki nincs meggyőzve. Most a Google Analytics haladó képzés keretében fiatal szakembereket, meg feltörekvő, pályakezdő vagy nem annyira pályakezdő szakembereket képzünk, ha egy esetet kiemelhetnél,akkor mi lenne ez a világbajnok GA bukta?

Előd: Hát ilyen szerintem egymillió volt, és kösz, hogy most ezt nem lőtted le zsigerből, mint az első felvételnél: nézd meg, hogy bekerült-e az Analytics kód, mert hogy ez szerintem olyan szinten gyakori példa, hogy így… szóval tényleg ez a leggyakoribb hiba. És, hogy használj Tag Assistance-t, vagy Facebooknál Pixel Helpert, hogy mindenképp nézd meg utólag, mert nem gyengén sokszor fordul elő, hogy ügyfél jön, hogy:

„Figyi, mi a helyzet a kampánnyal…”,  – évente van 2-3 ilyen eset. Ami szerintem baromi sok. Szóval „Mi történt?” válasz, hogy „Ja, hát nem rakta be a fejlesztő”. „És akkor miért nem nézted meg?” Tehát az ilyen nagyon durván, meglepően sokszor, hogy mondjuk két napja fut a kampány, és ja, nincs benne adat.

A leges-leggyakoribb Google Analytics probléma

Attila: A legkacifántosabb idevágó sztori, hogy egy két hónapja indult site-ban nincs kód. Átadás után – tehát a mi munkánk után – amikor vége van a fejlesztésnek, akkor másfél héttel később szól az ügyfél, hogy akkor kérné az adatokat. Megkérdezzük, hogy milyen adatokat? Ő azt mondja, hogy a mért adatokat. Mi meg mondjuk, hogy mi nem mérünk adatokat, mert mi a site-ot fejlesztettük. Akkor, de miért nincs benne a kód? Jó ég, srácok, miért nem raktátok be a kódot? Mert nem kaptunk. Miért nem kaptátok meg? Mert nincs is.

Google Analytics haladó képzés TIPP: Mindig tedd az ajánlatod vagy a projekt terved soraiba a következőket:

  • Google Analytics kód beillesztése és ellenőrzése
  • Google Tagmanager setup
  • Google Search Console tulajdon beállítása
  • Facebook pixel beillesztése és ellenőrzése

Attila: Ez idevágó, kellemes. És ezután jön a számonkérés, hogy mekkora volt az az üzleti veszteség, amit okoztunk azáltal, hogy nincs benne a Google Analytics kód másfél hete a site-ba. Fejezzük ki forintban, ugye.

Előd: Igen. Azt nehéz, egyébként.

Attila: Hát rém kínos, mert mi is gondolhattunk volna rá, de nézzék meg esetleg szerver oldalról. Itt elakadt a dolog. Na jó, hát mindegy, ilyen van, ez sűrűn előfordul. Ha bele mennénk a tanácsadásba, és azt mondanánk, hogy „te figy’, csak pár dolgot mondja a szakembereknek, azoknak, akik most csapnak bele az Google Analytics haladó képzés megtanulásába”, vagy azoknak, akik már egy kicsit jobban vágják a dolgot, hogy mi lenne a három legfontosabb tanács? És akkor azt engedjük el, hogy legyen benne a mérő kód, mondjuk tekintsük defaultnak. Mi lenne még?

A három legfontosabb tanácsod..?

Előd: Szerintem az első, ami így eszembe jut, hogy piszok nehéz az események és a virtuális Page View-k közötti különbséget befogadni. Tudom, hogy nekem hónapokig tartott, hogy mi a különbség egy esemény és egy virtuális Page View-k között, és igazából, persze aztán az végül segített, hogy tudok programozni. Amúgy ez benne van a, tök jól ki van hozva a Google Analytics haladó képzés anyagában is. A virtuális Page View az valójában egy részleges oldalváltozás, az esemény pedig az oldalon belüli történések, vagy interakciók.

És főleg amikor az egyedi változókkal meg egyedi dimenziókkal is el tudsz kezdeni operálni, akkor ez az egész egy kifejezetten bonyolult „izévé” változhat. És főleg, hogy ha érted a kódot; vagy valaha vetted a fáradtságot, hogy az analytics.js-t elkezdd szétszedni, – ami egy igen fura szokás – akkor rájössz majd, hogy a sztori végén minden esemény csak nem lehetett mindent eseménynek elnevezni, hanem kellett neki más név.

És hát van olyan esemény, ahol újratöltődik az oldal, és van olyan esemény, ahol az oldalon belül vagy. Tehát érdemes rászánni azt a plusz egy óra megértést, mert utána később ebből sok ügyféllel való beszélgetés közben feltett zavarba ejtő kérdés következhet. Hát nem tudom, top három vagy hármat kell mondjak?

Attila: Megelégszünk a top 3 tippel.

Előd: Próbálj meg elszakadni a source/medium riporttól az analytics-ben, ami egy másik elképesztően gyakori dolog. Az emberek drasztikus hányada ezt az egy riportot nézi, és nagyon sok üzleti döntéshozó általában ezt érti meg. Nagyon- nagyon ajánlom, hogy használd az egyedi riportokat. Az egyedi riportokon belül is, van a galéria, ahonnan baromi sok anyag letölthető. Vannak pre-define riportok, amiket a galériából le tudsz szedni, és érdemes próbálkozni. Nézz körül, ötletelj, a Avinash Kaushiknak például van négy-öt baromi jó riportja, amit nagyon érdemes megszerezni, kipróbálni, megnézni.

Talán a harmadik ilyen nagyon-nagy blokk, amin tudom, hogy sok idő volt, amíg én átrágtam magam – de ez is pont emiatt ki van dolgozva, vagy ki van fejtve ebben a haladó anyagban – hogy mi a különbség a különböző kezelt információegységek és szűrők között. Leginkább, hogy a szűrt profil és a különböző szegmenssel vizsgált adatprofiloknak a működése az, hogy van és hogy kerül bele az adat. És egyébként, az által, hogy az abba kerülő dolgok mást tudnak mutatni, az milyen kérdéseket vonhat maga után.

Google Analytics haladó képzés ESETTANULMÁNY:

Volt egy nagy telefontársaság, akiknek például dolgoztunk és ott volt egy kapcsolattartó, aki visszajött azzal, hogy „Mi a helyzet? Miért van az, hogy az ő dashboardján kicsit mások a számok, mint amiket mi riportálunk, az ilyen printscreenezett riportokban és hogy ebből neki gondja van, merthogy a főnöke szétszívja a vérét, hogy hát ott ugyanaz kéne legyen”. És hogy akkor kellett, hogy beleássam magam, hogy hát „figyi srácok, hogy az van, hogy az Analytics dashboard az egy szegmens, a fiókba meg filterezetten kerülnek be az adatok, és hogy a filterezés az egy kicsit előbb történik meg, mint a szegmentálás és ezáltal máshogy kerülnek bele”. Tehát más sessionok fognak megfelelni a filterezett logikának, mint a szegmentált logikának és ebből lehet egy pár százalék eltérés az adatok között.  Hát ja, aztán talán még egy plusz…

Attila: Ez hány álmatlan éjszakádba került?

Előd: Nem tudom, egy három-négy órába. Egy izmosabb délutánba. Tehát nem olyan sok szerencsére. Mázlim volt, de igen, azért inkább a Google Tag Managerrel voltak egész éjszakás izék, amikor azt tanultam meg. Mert hogy amikor abba ástam bele magam 2014-ben, akkor az egy olyan szoftver volt még, hogy azt senki sem dokumentálta. Az inkább ilyen ijesztő volt, hogy a Java scriptben ilyen random függvényeket próbáltunk ki, hogy hátha azt csinálja, amit szeretnénk.

Hogy kezdd el az Analytics-szet tanulni?

Attila: Mi a három legfontosabb, legveszélyesebb vagy legérdekesebb, leghasznosabb tanács? Valóban igazad vam, én is azt látom, én is mindig ugyanazt a tíz darab lekérdezést használom a legtöbb esetben. Úgyhogy, ha az Analyticset valaki jól megtanulja, azért nagy baj nincsen. Tényleg, hogyha még utolsó kérdésként, ha valaki most csapna bele a Google Analytics haladó képzés megtanulásába, van számára valami olyan tipped, trükköd, tanácsod, amire azt mondod, hogy figyelj, úgy kell ennek a dolognak már kifutni, hogy oké, jó, megnézted a képzésünket, elvégezted, na de utána, mit tanácsolnál nekik?

Előd: Volt az a jó tanács, amit a régi kollégám adott, az Alex még anno, és azóta nagyon sok szoftvernél alkalmazom ezt, nemcsak az analytics-nél, hogy kattints rá minden gombra egyszer, mert hogy ez egy olyan szoftvernél, ami rengeteg információt hordoz, és nem tudjuk pontosan, hogy mi van az egyes helyeken. Az, hogy sorról, sorra, milliméterről, milliméterre végignézem, hogy van-e valami, amire rá lehet kattintani.


Például így jöttem rá arra is, hogy az Analytics-ben a chartra lehet az egyes napokhoz note-okat rendelni, és van olyan ügyfél, ahol használtuk, hogy na ezen a napon, vagy főleg mondjuk saját projekteknél, ahol nagyon akartuk látni a mérést. Ezen a napon kiment egy blogcikk, ezen a napon…

Attila: Itt a timeline-ra gondolsz?

Előd: Aha, igen, a timline-on a chartra rákattintasz napokra, és akkor beleírkálhatsz dolgokat. Főleg olyan projektek, ami ilyen szívem csücske projekt és nagyon akarom látni, hogy ott mi van. Tehát ez…vagy az, hogy…bár pont ezt sohase használtam végül, de hogy a chartokat táblázatról át lehet állítani pivotra, vagy ilyen oszlopfüggvény vagy oszlopösszehasonlítóra, hogy balról jobbra vannak vizualizálva az adatok. Tehát ez egy főleg egy olyan esetben, ahol valaki sokat kell, hogy riportáljon, egy piszok hasznos dolog lehet.

Attila: Egyébként ezt a funkciót egyébként én is nagyon szeretem. Bármilyen primitív. Én elég régóta használom, de ez csak azért van, mert én nem tartom magam Analytics gurunak, inkább mindent beleírtam a timeline-ba, amiről azt gondoltam, hogy nagyon hasznos lesz. Egyébként hozzáteszem, hogy a 98%-a bejegyzéseknek, semmiféle olyasmit nem mutatott, amire üzlet-intelligenciát lehetett volna építeni. Bármennyire is szanaszét teszteltünk mindent, a kis trendvonal továbbra is a szokásos ingadozásai között mozgott. És ezt így bátran mondhatom a 98%-ra.

A Google Analytics jövője – Előd szerint

Előd: Ami egy érdekes téma, hogy mi a jövője az Analytics-nek, és hogy hogy néz ki a mostani helyzet. Azt egy ideje látom, szerintem az idei évben, egy bő éve, hogy nagyon sok, nagyon-nagyon intenzívvé vált az a jelenség, hogy ez a „ne mérjél meg”. Ablockert használnak rengetegen, a Firefoxban alapesetben van olyan, hogy blokkolja a cookie-kat, tehát külön neked proaktívan be kell kapcsolnod azt, hogy engedélyezed a megmérést. Tehát az összes ismert mérő cookie-t elutasítja a Firefox. A GDPR-os felugró ablakocskákba van egy – az is szerintem tök nagy mérési taktika – hogy ott milyen mérő plugint használsz, és mennyire van úgy összerakva az a plugin, hogy könnyű legyen elutasítani a megmérést vagy sem, mert szerintem ezen sok múlik.

De a végeredmény az, hogy Search Conzolos adatokkal összevetve meg Google Ads-es adatokkal összevetve, az Analitics-ben látható trafik adatok, körülbelül 40%-a sessionoknak az nem kerül be a legtöbb ügyfélnél az Analytics-be, és ez egyre csak eszkalálódik.

Azt gondolom még, ugye az Apple hozott egy ilyen szabványt, hogy az összes Safaris, tehát az ő webkit szabványukon, vagy hát az ő Safari szabványukon, – mert a webkit van a Chrome alatt is – tehát hogy az ő Safaris szabványukban csak kettő vagy három órát maradhatnak életben a cookie-k. Ami azért érdekes, mert az Analytics, meg egyébként a Google Ads is a visszatérő vásárlásoknál azt csinálja, hogy két év időtartamú cookie-t szettel le a gépedről, és onnan tudja, hogy te egy visszatérő vendég vagy. És azzal, hogy ők három óra után megölik a cookie-dat, az pont annyira elég, hogy ha te két oldallátogatás között elmész egyet és megiszol egy teát, akkor még nem léptet ki, de amikor visszajössz másnap, akkor már mindig új látogatónak fog érzékelni a rendszer. És ez nagyon kemény, mert olyan mértékű adatvesztés keletkezik, hogy szerintem most a legnagyobb kihívás, amivel ez az online mérés, az Analytics meg ez az egész szakma szemben áll, hogy hogy oldja meg azt, hogy ezt az egyébként radikális méretű adatvesztést tudják kezelni.

Attila: Igen, ezt a múltkor kifejtettük és ez már akkor is kellően apokaliptikus volt ez a nézet, és én azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb majd fog születni valamilyen megoldás, de tény és való, hogy amikor sírdogálunk az adatvédelem miatt, és a saját személyes adataink után hullatjuk a könnyeinket, versus egy ilyen, gyakorlatilag a célzást és a megfelelő módon történő targetálást, majdhogynem elnehezítő, ellehetetlenítő dologról beszélünk, akkor valójában nem tudod, hogy melyik kezedet harapd meg. Örülj neki, mert nem tudnak trackelni…hivatalosan. Helyezzük ide ezt a szót. Egyébként pedig kénytelen vagy szembenézni azzal, hogy nem fog utolérni egy megfelelő reklám és akkor itt hozzáteszem azt, hogy anno Kaszás Gyuri bácsi tréningjén tanultuk meg, hogy a reklám még akár információnak is titulálható, vagyis hát ki veszt nagyobbat. Mindenki. Én vagy a hirdető, majd kellő időben majd ezt is megmérjük. Szóval nem biztos, hogy ez egy hulla pozitív trend, mint ahogy annak tűnik. Aztán majd meglátjuk.

Előd: Nyilván én is érzékelem azt, hogy a…és tudom, ne húzzuk hosszúra a beszélgetést…de

Attila: Beszélhetünk még.

Előd: Én is úgy gondolom, hogy visszaélnek a digitális viselkedésmintáknak a gyűjtésével, profilozásával és az egyre nagyobb mértékű személyes tér felszámolással és minden ponton való betolakodással de egy picit úgy is vagyok vele, hogy szerintem a felhasználók…

…és ezt kifejezetten úgy mondom, hogy én tudatosan visszahúzódom az összes digitális térből, és minimálisra csökkentem a digitális lábnyomomat, figyelek arra, hogy nehezen legyek elérhető, ne legyek adaptív az olyan üzenetekre, amiket előtte nem fontoltam meg, hogy szeretnék-e befogadni.

Tehát én azt gondolom, hogy ez inkább az ilyen „vakon zuhanok” típusú felhasználói viselkedés helyett egy tudatosságot igényelne a felhasználó oldaláról, és edukáltságot. Például olyan típusú edukáltságot, hogy értsem, hogy ha én a facebookra felposztolom minden egyes pillanatát az éltemnek, akkor bizony azzal nemcsak a facebook számára, hanem bárki számára elérhetővé teszem ezeket a dolgokat. Ja, igen ilyeneknél jön jól az, hogy ha egy Webby-szerű digitális iskolában az ember fejleszti a megértését.

Attila: Igen, igen, igen, nagyon izgalmas ponthoz értünk, amit tök jó lenne szanaszét vesézni, de ez már egy másik időpontban fog megtörténni, ha mindketten véletlenül ráérünk, mert ez a privacy kérdés, hát nem tudom, egy 50-60 órát igényelne. Ráadásul ugye itt keveredik rögtön az üzleti cél és pillanatok alatt a küldetés is, úgyhogy drága Előd úr! Én azt kell, hogy mondjam, megköszönjük a drága idődet, nagyon, nagyon szépen köszönjük az arany szavaidat, és akkor elköszönünk most, és megpróbálunk majd levadászni egy B időpontban egy újabb beszélgetéssel a jövőben.

Előd: Szép napot neked, és sok sikert a Webbynek!

Attila: Igyekszünk, igyekszünk! Köszi mindent, szia!